A felszabadító tökéletlenség

Rengeteg energiát, időt és figyelmet fordítunk életünk során a tökéletesség hajszolására – vagy legalább annak látszatára. A tökéletes partner, otthon, munkahely, terapeuta, cipő vagy épp desszert utáni vágyakozás szinte minden életszakaszunkban jelen van.

És ha végre megtaláljuk, amit kerestünk, görcsösen ragaszkodunk hozzá: ne változzon, ne öregedjen, ne hibásodjon meg, maradjon örökké olyan, amilyennek most tűnik. De az élet nem így működik.

Az öröm és bánat, születés és halál, mulandóság és változás – mind a létezés természetes részei.

Önmagunk „tökéletesítése” – valódi igény vagy belső nyomás?

A modern életmód gyakran azt üzeni: ha helyesen táplálkozol, rendszeresen sportolsz, terápiára jársz, rengeteget olvasol, figyelsz a bőrödre és a koleszterinszintedre – akkor elég jó leszel. Tökéletes.

Pedig fejlődni jó és fontos – de nem mindenáron.

Néha elfelejtjük, hogy nem vagyunk gépek, hanem érző, esendő, csodálatosan tökéletlen emberek.

Egy történet a valódi látásról

1971-ben Ram Dasst guruja, Neem Karoli Baba arra kérte, hogy térjen vissza Amerikába, és kezdjen el tanítani. Gurujának üzenete a szeretet volt: Szeresd az embereket és tápláld őket (Love people and feed them). Ram Dass tiltakozott, túl tisztátalannak és lelkileg tökéletlennek érezte magát a tanításhoz.: "Nem vagyok elég tiszta. Nem vagyok készen."

A guruja ekkor lassan felállt, körbejárta őt, majd leült és ezt mondta: „Nem látok tökéletlenséget.”

Ez a mondat mindent megváltoztatott. Ram Dass hazatért, és milliókhoz juttatta el a szeretet, együttérzés és tudatosság tanítását.

A szeretet itt van – nem kell keresni

A szeretet nem csak Indiában van. Nem Balin. Nem a Himalájában.

A szeretet és együttérzés itt van benned – most.

Azok, akik részt vesznek elvonulásokon, gyakran tapasztalják: ahogy a napok telnek, a tekintet kisimul, az elme elcsendesedik, és egyre mélyebb jelenlét születik. Sokan tréfásan csak „belső arcfelvarrásnak” nevezik a meditációt – mert az elvonulás után az emberek valóban fiatalabbnak, élettel telibbnek látszanak.

Ha valamit tökéletesítenél – legyen az a szereteted

Nem kell tökéletesnek lenned. Nem is tudsz az lenni.
De a szereteted – azt lehet mélyíteni, tisztítani, bővíteni.

Szeresd önmagad. Szeresd az embereket. Szeresd az életet.

Emlékezz:
– A Navajo szőnyegekbe szándékosan szőnek egy hibát – hogy emlékeztessen az emberi kéz szépségére.
– A japán Kintsugi kerámiák arannyal emelik ki a repedéseket – mert a törés is része a tárgy történetének.

A tökéletlenség vállalása: az önismeret kezdete

Micsoda megkönnyebbülés önmagadként létezni, minden szépségeddel, hibáddal, változásoddal együtt!

A coachingban és az önismereti úton is kulcslépés, hogy elengedjük a „tökéletes én” kényszerét.
Mert amikor leomlanak ezek a falak, végre valóban kapcsolódni tudunk magunkhoz – és másokhoz is.

💬 Téged mi szabadított fel a tökéletesség hajszolásától?